Szerző: LKarolina

Az Európai Unió integrált városfejlesztési programja, az Urbact, felhívást tett közé, amelyben olyan Jó gyakorlatokat kerestek, amelyek mások számára példaként állíthatók. A pályázatra közel 300 javasalt érkezett, melyek közül az értkelő Bizottság 97-et minősített Jó gyakorlatként. Az elismert városi tevékenységek közül kettő kötődik Magyarországhoz. A XI. kerülteben két magyarországi elismerés született, az egyik Újbudán a Nyitott Házak Hétvégéjén – a Budapest100 program, amely egy Közösségi fesztivál a város épített örökségének és közös értékeinknek ünneplésére. A másik projekt Kazincbarcikán valósult meg, ahol generációk együttműködése révén tesznek a városi társadalom megújulásáért. Az utóbbi Jó gyakorlat a Vitál Pro munkatársa, Wächter Balázs közreműködésével került dokumentálásra, melyt az alábbiakban részletesen bemutatunk.

A városok számára jelentős társadalmi kihívások vannak Európában, melyek közül kiemelnénk az elöregedést, a fiatalok elvándorlását, illetve a városi szegénység újratermelődését. Ezek a folyamatok Kazincbarcikán egyszerre vannak jelen. Kazincbarcikán az elmúlt 10 évben az országos átlagot jóval meghaladó az öregedés (0-14 évesekhez viszonyított 60 év felettiek aránya 50%-kal nőtt). Az elmúlt években a nehézipar hanyatlásával folyamatosan csökkent város és a térség gazdasági potenciálja és egyre többen, köztük fiatalok költöztek el a településről. A városban és a térségben egyre nagyobb lett az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelem nélkül lévő családok száma
és aránya, megjelent a munkanélküliség újratermelődése. A nehéz helyzetben lévő lakosság egy része a
város jól behatárolható területeire, így pl. Herbolya városrészre, egy szegregátumra koncentrálódik, ahol mintegy 600 fő élt.

A jó gyakorlathoz vezető lépések

A fenti folyamatokat az önkormányzat a telepszerű beavatkozások, illetve a Szociális Szolgálat aktív szerepvállalása révén tervezte kezelni.

• 2011-ben Kazincbarcika, egyik szegregált városrészén, Herbolyán az integrált társadalmi, környezeti rehabilitációs program részeként megvalósult egy új közösségi ház.
• A közösségi ház programjaiba az önkormányzat családsegítő szolgálata bevonta a környéken élőket, a város civil szervezeteit. Az egyeztetésekre 2012-ben került sor.
• A párbeszéd eredménye, hogy 2012-ben az Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub tagjai önkéntes módon elkezdtek a jeles ünnepekhez, illetve az iskolai szünidökhöz kapcsolódva alkotó jellegű játékos foglalkozást tartani a területen élő hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak.
• A program sikere kapcsán 2013-tól rendszeresítették a foglalkozásokat, ami már a város teljes területére kiterjedt. Ennek részeként a családsegítő munkatársak koordinálásával a nyugdíjas klub tagjai, döntően korábbi tanárok, önkéntes módon kezdetben heti 2 nap délutánonként foglalkoztak a 7-15 éves, hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, iskolai kimaradással veszélyeztetett, többségében roma származású gyerekekkel.
• A sikerek hatására az Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub bővítette tevékenységét 2014-től: alkalmi foglalkozásokat szervez fogyatékkal élők számára is, a város 60. születésnapjára többfordulós lakóhely-ismereti és történeti vetélkedőt szerveztek az általános- és középiskolásoknak.
• 2014-től a fiatalokat foglalkoztató témákban (pl. párválasztás, ünnepek, önkéntesség) un. értékátadó programot indított a Szikra Alapítvánnyal közösen az Irinyi János középiskolában, amit a 15-25 éves lakosságot megszólító ifjúsági szervezetével, a La Cosa Nostra Egyesülettel folytatott.

A jó gyakorlat fő tapasztalatai:

• az alkalmi bevonásból kiindulva rendszeres foglalkoztatások szervezése
• telepszerű környezetből kiindulva város teljes területén élő lakosság bevonása
• hátrányos helyzetű gyerekeknek a bizalomerősítő programokból kiindulva az oktatási területén nyújtott segítség
• a 7-14 éves korosztályhoz képest az ifjúsági 15-25 éves korosztállyal való együttműködés megjelenése
• a társadalmi csoportok közti együttműködés a város új imázs programjának, a „Kolorcity”-nek az egyik elfogadott elve lett

Újszerűség, hogy az aktív nyugdíjas lakosság a kezdeményező, ők végeznek kezdeményező tevékenységet és hagyományos értékeket közvetítenek önkéntes alapon hátrányos helyzetű családoknak, illetve az ifjúságnak.

Megvalósult eredmények:

• A szegregált területen az időszakos kézműves, szabadidős foglalkozások minden évben megrendezésre kerültek, sőt kiegészültek egyéb segítségnyújtással: adományokból könyvtár kialakítása, ruha adománygyűjtés, valamint karácsonyi-ünnepi adományozás szervezése. A jó gyakorlat alapján Herbolya területen más civil szervezetek (pl. Don Bosco Iskola oratóriumi foglalkozása) is szerveztek szabadidős programokat a helyi családoknak, gyerekeknek.
• A városban megvalósult délutáni foglalkozásokon 2016-ban 600 alkalommal kb. 25 gyermek vett részt rendszeresen. Erősödött a gyermekek önbizalma, javult tanulmányi eredményük, fejlődött esztétikai érzékük.
• Mindez úgy történik, hogy a nyugdíjas generáció önkéntes foglalkoztatás révén hasznosítja az élettapasztalatát, tudását és aktívan töltheti el mindennapjait.

Az egyes programok befejezésekor a családsegítő szolgálat a nyugdíjas klub tagjaival közösen értékeli a program tapasztalatait, illetve megtervezik a következő foglalkozásokat. A tapasztalatok levonása és a visszacsatolás fontos, hogy a jövőbeni foglalkozások is sikeresek, eredményesek legyenek.

A példa jól alkalmazható olyan területen, ahol aktív nyugdíjas önszerveződések vannak, előnyt jelentenek a közepes, kisebb városok. Az idősebb generáció tapasztalatait jól lehet hasznosítani olyan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozások során, akiknek az átlagnál több törődésre van szükségük. Az együttműködés lehetőséget kínál a kötelező jellegű iskolai oktatáson túl egy hatékonyabb tanulási módszer alkalmazásában, ahol a figyelem az érintett egy-két gyerekre tud fókuszálni. Mindezek hasznosak, hogy a gyerekek ne távolodjanak el gyökereiktől, álljanak előttük jó minták a továbbtanuláshoz, a felnőtt élet megkezdéséhez.

Kazincbarcika 2011-ben megfogalmazott egy fejlesztési irányt, hogy kitörjön abból a „nehéz gazdasági helyzetből”, ami az EU egyik legrosszabb gazdasági helyzetű régiója, az Észak-magyarországi Régió legtöbb települését jellemezte.

 

 

 

 

Kazincbarcika és térsége a ’80-as, ’90-es évekbeli gazdasági változások egyik vesztese volt. A nehéziparra, energiatermelésre, vegyiparra épülő gazdaság egyre kevesebb munkást tudott foglalkoztatni. Ez a helyzet nem sokat javult a 2000-es években sem: az új, jelentősebb zöldmezős beruházások elkerülték a térséget, sőt a 2008-ban kezdődő gazdasági válság foglalkoztatási szempontból érzékenyen érintette a helyi gazdaság meghatározó vállalatát, a BorsodChem-et is.

 

Ahogy a térséget, úgy a várost is az a paradoxon jellemezte, hogy egyre többen költöztek el, hogy máshol találjanak jól fizető munkahelyet, miközben a jelentősebb befektetést tervező vállalkozások azért nem települtek le a térségben, mert nem volt számukra elérhető kellő számú, jól képzett munkaerő.

Mit lehet tenni ilyenkor? Kazincbarcika városvezetése gondolt egy merészet, és elindított egy új gazdaságfejlesztési és települési arculatváltási programot. A program kidolgozásába bevont helyi és a térséghez kötődő, de máshol sikeressé vált gazdaság- és településfejlesztési, marketing- és reklámszakembereket. Az együttműködő szakemberek többféle tervezési módszert alkalmaztak. Végül a „Színes város” koncepció nyerte el a helyi közösség bizalmát. Volt is honnan hová fejlődni, hiszen Kazincbarcikán rajta maradt az egykori, illetve napjaikban már hanyatló iparváros, illetve a maga idejében modernnek tűnő szocreál építészet egyik jeles hazai képviselőjének az imázsa. E közben – csak példaként említve – széles körben egyáltalán nem volt ismert, hogy Magyarországon a helyi lakosok számához viszonyítva a városban van a legtöbb köztéri szobor, műalkotás; vagy Kazincbarcika a dinamikus és természeti környezettel, zöldfelületekkel való harmonikus fejlődése kapcsán 1982-ben Hild-díjban részesült.

A város „kiszínezése” 2013-ban indult el egy nyilvános ötletpályázattal, mely a hazai művészvilágból várt ötleteket, hogy azok a városi arculatot meghatározó panelházak homlokzatainak, azokat vászonként használva, kreatív megjelenést kölcsönözzenek. Az ötletek elkezdtek megvalósulni, megjelentek az első színes házfalak, azokat követték a street art alkotások. Az elsők között készült el a város egyik címerállatát megidézve a Hello Wood közreműködésével Szőke Gábor Miklós alkotása, a „Színes unikornis”, amely Kazincbarcika egyik központi körforgalmában lett elhelyezve. Az unikornis nemcsak a helyiek nagy büszkesége, de két alkalommal megjárta már a Sziget Fesztivált, ahol gyorsan népszerűvé vált a külföldi fesztiválozók körében is.

Időközben a „Színes város” koncepció a jobb azonosulás és a változáshoz való kötődés erősítése érdekében egy márkanevet kapott, így lett Kazincbarcikából Kolorcity.

A Kolorcity új szimbólumokat is hozott a város életébe, melyek egy része utcai művészeti (street art) alkotás formájában állandó formát is öltött a köztereken. A „Színes város” nem csak új városi arculatot, illetve pozitív imázst hozott, hanem a 2013-ban kezdődő Kolorfesztiválok keretében számos közösségi, így például tánc, divat, gasztronómiai, graffiti és egyéb kreatív-alkotó programok formájában is megjelent. Az új városi arculatot idővel a városlakók egyre szélesebb köre fogadta el, majd azonosult vele. Ennek egyik leglátványosabb megjelenési formája, hogy a Kolorcity szimbólumai visszatérő motívumok a gyermekek lakóhelyükkel kapcsolatos alkotásaiban. Mindeközben a társasházak már azon versenyeznek, hogy a saját épületükön is megjelenjen egy új, színes alkotás. A város imázsváltását nemcsak a helyi lakosság, hanem a szakmai közönség is elismerte, több hazai, illetve nemzetközi városmarketing, társadalmi célú PR, reklám verseny díjazottjai közé került.

Az arculatváltás mellett Kazincbarcika nagy hangsúlyt helyezett egy élhetőbb lakókörnyezet megteremetésére is. A város európai uniós támogatással átalakította a főutcáját, a belváros közlekedését új gyűjtőutak építésével átszervezte, ami lehetővé tette forgalomcsillapított sétálóövezetek kialakítását. A biztonságos kerékpározás érekében a városrészek és munkahelyek összekötésére új kerékpárutak épültek, mely eredményeként Kazincbarcika 2016-ban elnyerte a „Kerékpárosbarát település” címet is. A zöldterületek megóvása és fejlesztése is fontos a helyi közösségnek, mely erőfeszítéseket 2016-ban a Virágos Magyarországért versenyben „Arany Rózsa” díjjal ismertek el. A zöldterületi fejlesztések során a leglátványosabb változások a belvárosban a Völgy parkban voltak, ahol a pihenőparki funkciók mellett helyet kapott a minden korosztályt megszólító rekreációs, játszóeszközök széles választéka. A városlakók legújabb büszkesége a Magyarországon elsőként Kazincbarcikán megjelenő szabadtéri okos játszóeszközök, melyek digitális vezérlésük révén nyújtják az aktív mozgás élményét a szabadban. A játékok nagy előnye, hogy segítik a lakosok, különféle korosztályok, illetve a fogyatékkal élők és épek között az együttműködést, illetve alkalmasak a tanulás, figyelemfenntartás segítésére is. A mozgás, az egészséges életmód elterjesztése érdekében az elmúlt években sokat tett a városvezetés, biztosította az uszoda működését, és az állammal, valamint a szalézi renddel partnerségben elősegítette egy új sportcsarnok építését, majd működtetését, valamint új szabadidős programok, versenyek megjelenését támogatta. Ennek részeként hirdették meg 2014-ben először a Kolorfutást, vagy fogadta be 2017-ben a közel 5000 futót vonzó közép-európai vonzáskörzetű Spartan Race-t.

A demográfiai változások a 2000-es években az intézményrendszer komoly átszervezését igényelték, az egykor fiatal város lakossága elkezdett öregedni, miközben az elvándorlás miatt is csökkent a gyermekek létszáma. Ez azt eredményezte, hogy a belvárosban két nagyobb iskolaépület is megürült, melyek új funkcióra vártak. Az épületek magas színvonalú korszerűsítése után jött létre az egykor a városban élő képzőművészről elnevezett Mezey István Művészeti Központ, illetve a gazdasági szerkezetváltozás, az innováció szimbólumaként megjelenő KOLORLAB Innovációs Központ.

Míg az előbbi a helyi könyvtár mellett a képzőművészet, a hagyományos mesterségek alkotó-kreatív központja és kiállítótere, addig az utóbbi a jövőben helyet kínál az innovatív kezdő vállalkozásoknak, digitális technológiákra épülő közösségi-oktató műhelynek, médiaközpontnak, valamint ösztönzi a technológia-intenzív, K+F jellegű vállalkozások betelepülését. A Svájci Hozzájárulási Program – rendkívül rugalmas módon – egy komplex térségi projekt támogatásával segítette az innovációs központ kialakítását, a helyi vállalkozások fejlődését, illetve az említett imázsváltást.

A helyi vállalkozások fejlődésének segítésére az országban az elmúlt években egyedülálló módon, a köz- és magánszféra partnerségében működtetett helyi pályázati alapot hoztak létre. Az alap 2013 és 2016 között 4 pályázati körben, 4 prioritásterületen nyújtott vissza nem térítendő támogatást helyi vagy a térségbe betelepülő vállalkozások innovatív projektjeihez. 102 MFt magántőkét megmozgató 188 MFt támogatás révén elsődlegesen kisléptékű, átlagosan 9 MFt értékű projektek (36 db) valósultak meg, melyek összesen 37 új munkahelyet teremtettek a térségben.

A vállalkozások között számos olyan volt, amely nemhogy a térségben, de Magyarországon is egyedülállónak számító korszerű eszközzel, technológiával fejlesztette a tevékenységét. A támogatott mikro-, kisvállalkozások a gyártás- és technológia-fejlesztés, a kézműves termékek előállítása, valamint az életmódhoz kapcsolódó szolgáltatások terén valósították meg a projektjeiket. A város gazdaságfejlesztő tevékenységét, melybe beletartozik például az ipari park kialakítása, üzleti partnertalálkozók és fórumok szervezése, valamint kapcsolódó ingyenes üzletfejlesztési tanácsadás is, 2016-ban különdíjjal ismerték el a „Befektetőbarát Település” programban, aminek eredményeként számos ország nagykövete érkezett a városba a befektetési lehetőségek megismerésére.

A lakosság megtartásához, vonzásához különösen fontos, hogy egyaránt elérhetőek legyenek a magas minőségű, igényes személyi és közszolgáltatások is. Kazincbarcikán az elmúlt években több közintézmény, különösen az oktatás-nevelés területén működő intézmények energiahatékonyságot is szem előtt tartó korszerűsítése valósult meg. Az egészségügy átszervezése ellenére korszerűsítették a városi kórház egyes részlegeit, valamint megindult a háziorvosi szolgálatok felújítása is. A szociális szférában, az idősek, fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek segítése kapcsán elsődlegesen a magas színvonalú szakmai munkával, illetve társadalmi összefogással igyekeztek eredményt elérni. Utóbbinak egyik szép és egyedi példája, ahogy az Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub tagjai már több éve alkalmi és rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokkal segítik hátrányos helyzetű diákok fejlődését. Ezt az önkéntes tevékenységet az Európai Unió Urbact programja „Jó gyakorlat” címmel ismerte el.

A közelmúlt eredményeire építve további célok vannak a város előtt. Többek között -, hogy a környezeti megújulás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a közösségi megújulás – a Kolorcity koncepció jegyében a kreativitás, az alkotóvágy, a művészeti szabadság, a játékosság, illetve a különféle csoportok közötti együttműködés minél szélesebb körben megjelenjen. Ennek részeként a KolorAkadémia keretében folytatni és bővíteni kívánják a „Játékos tudomány” látványos előadásait, hogy megszerettessék minél több gyerekkel a természettudományos ismereteket, a digitális technológia alkalmazását, orientálva a fiatalokat olyan szakmák irányába, amivel el tudnak helyezkedni a térség vállalatainál. Az előadások nem csak fiatalokat, hanem a város teljes lakosságát célozzák, az egész élten át tartó tanulás jegyében kínálnak programokat az idősebb korosztálynak is.

A lakossággal való párbeszéd javítása és a városban megoldásra váró problémák hatékonyabb számba vétele érdekében vezetik be a közel jövőben azt a mobilalkalmazást, amiről a közterületek állapotával, közbiztonsággal kapcsolatos lakossági észrevételeket lehet az illetékes szervek felé beküldeni.

 

Az elmúlt időszak látványos eredményei, a szakmai elismerések és a helyi lakosság, a vállalkozások visszajelzései mind megerősítést jelentenek abban, hogy a megkezdett „stratégiai úton” érdemes továbbhaladni: ne csak múltja, hanem aktív jövője is legyen Kazincbarcikának, azaz a Kolorcity-nek. 

 

Az esettanulmány készítette: Wächter Balázs, Vital Pro Kft. (2017. június)