Az Európai Unió integrált városfejlesztési programja, az Urbact, felhívást tett közé, amelyben olyan Jó gyakorlatokat kerestek, amelyek mások számára példaként állíthatók. A pályázatra közel 300 javasalt érkezett, melyek közül az értkelő Bizottság 97-et minősített Jó gyakorlatként. Az elismert városi tevékenységek közül kettő kötődik Magyarországhoz. A XI. kerülteben két magyarországi elismerés született, az egyik Újbudán a Nyitott Házak Hétvégéjén – a Budapest100 program, amely egy Közösségi fesztivál a város épített örökségének és közös értékeinknek ünneplésére. A másik projekt Kazincbarcikán valósult meg, ahol generációk együttműködése révén tesznek a városi társadalom megújulásáért. Az utóbbi Jó gyakorlat a Vitál Pro munkatársa, Wächter Balázs közreműködésével került dokumentálásra, melyt az alábbiakban részletesen bemutatunk.
A városok számára jelentős társadalmi kihívások vannak Európában, melyek közül kiemelnénk az elöregedést, a fiatalok elvándorlását, illetve a városi szegénység újratermelődését. Ezek a folyamatok Kazincbarcikán egyszerre vannak jelen. Kazincbarcikán az elmúlt 10 évben az országos átlagot jóval meghaladó az öregedés (0-14 évesekhez viszonyított 60 év felettiek aránya 50%-kal nőtt). Az elmúlt években a nehézipar hanyatlásával folyamatosan csökkent város és a térség gazdasági potenciálja és egyre többen, köztük fiatalok költöztek el a településről. A városban és a térségben egyre nagyobb lett az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelem nélkül lévő családok száma
és aránya, megjelent a munkanélküliség újratermelődése. A nehéz helyzetben lévő lakosság egy része a
város jól behatárolható területeire, így pl. Herbolya városrészre, egy szegregátumra koncentrálódik, ahol mintegy 600 fő élt.
A jó gyakorlathoz vezető lépések
A fenti folyamatokat az önkormányzat a telepszerű beavatkozások, illetve a Szociális Szolgálat aktív szerepvállalása révén tervezte kezelni.
- 2011-ben Kazincbarcika, egyik szegregált városrészén, Herbolyán az integrált társadalmi, környezeti rehabilitációs program részeként megvalósult egy új közösségi ház.
- A közösségi ház programjaiba az önkormányzat családsegítő szolgálata bevonta a környéken élőket, a város civil szervezeteit. Az egyeztetésekre 2012-ben került sor.
- A párbeszéd eredménye, hogy 2012-ben az Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub tagjai önkéntes módon elkezdtek a jeles ünnepekhez, illetve az iskolai szünidökhöz kapcsolódva alkotó jellegű játékos foglalkozást tartani a területen élő hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak.
- A program sikere kapcsán 2013-tól rendszeresítették a foglalkozásokat, ami már a város teljes területére kiterjedt. Ennek részeként a családsegítő munkatársak koordinálásával a nyugdíjas klub tagjai, döntően korábbi tanárok, önkéntes módon kezdetben heti 2 nap délutánonként foglalkoztak a 7-15 éves, hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, iskolai kimaradással veszélyeztetett, többségében roma származású gyerekekkel.
- A sikerek hatására az Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub bővítette tevékenységét 2014-től: alkalmi foglalkozásokat szervez fogyatékkal élők számára is, a város 60. születésnapjára többfordulós lakóhely-ismereti és történeti vetélkedőt szerveztek az általános- és középiskolásoknak.
- 2014-től a fiatalokat foglalkoztató témákban (pl. párválasztás, ünnepek, önkéntesség) un. értékátadó programot indított a Szikra Alapítvánnyal közösen az Irinyi János középiskolában, amit a 15-25 éves lakosságot megszólító ifjúsági szervezetével, a La Cosa Nostra Egyesülettel folytatott.
A jó gyakorlat fő tapasztalatai:
- az alkalmi bevonásból kiindulva rendszeres foglalkoztatások szervezése
- telepszerű környezetből kiindulva város teljes területén élő lakosság bevonása
- hátrányos helyzetű gyerekeknek a bizalomerősítő programokból kiindulva az oktatási területén nyújtott segítség
- a 7-14 éves korosztályhoz képest az ifjúsági 15-25 éves korosztállyal való együttműködés megjelenése
- a társadalmi csoportok közti együttműködés a város új imázs programjának, a „Kolorcity”-nek az egyik elfogadott elve lett
Újszerűség, hogy az aktív nyugdíjas lakosság a kezdeményező, ők végeznek kezdeményező tevékenységet és hagyományos értékeket közvetítenek önkéntes alapon hátrányos helyzetű családoknak, illetve az ifjúságnak.
Megvalósult eredmények:
- A szegregált területen az időszakos kézműves, szabadidős foglalkozások minden évben megrendezésre kerültek, sőt kiegészültek egyéb segítségnyújtással: adományokból könyvtár kialakítása, ruha adománygyűjtés, valamint karácsonyi-ünnepi adományozás szervezése. A jó gyakorlat alapján Herbolya területen más civil szervezetek (pl. Don Bosco Iskola oratóriumi foglalkozása) is szerveztek szabadidős programokat a helyi családoknak, gyerekeknek.
- A városban megvalósult délutáni foglalkozásokon 2016-ban 600 alkalommal kb. 25 gyermek vett részt rendszeresen. Erősödött a gyermekek önbizalma, javult tanulmányi eredményük, fejlődött esztétikai érzékük.
- Mindez úgy történik, hogy a nyugdíjas generáció önkéntes foglalkoztatás révén hasznosítja az élettapasztalatát, tudását és aktívan töltheti el mindennapjait.
Az egyes programok befejezésekor a családsegítő szolgálat a nyugdíjas klub tagjaival közösen értékeli a program tapasztalatait, illetve megtervezik a következő foglalkozásokat. A tapasztalatok levonása és a visszacsatolás fontos, hogy a jövőbeni foglalkozások is sikeresek, eredményesek legyenek.
A példa jól alkalmazható olyan területen, ahol aktív nyugdíjas önszerveződések vannak, előnyt jelentenek a közepes, kisebb városok. Az idősebb generáció tapasztalatait jól lehet hasznosítani olyan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozások során, akiknek az átlagnál több törődésre van szükségük. Az együttműködés lehetőséget kínál a kötelező jellegű iskolai oktatáson túl egy hatékonyabb tanulási módszer alkalmazásában, ahol a figyelem az érintett egy-két gyerekre tud fókuszálni. Mindezek hasznosak, hogy a gyerekek ne távolodjanak el gyökereiktől, álljanak előttük jó minták a továbbtanuláshoz, a felnőtt élet megkezdéséhez.